Címlap Betegtájékoztató Gyógyszerek

Gyógyszerek

 

 

Ízületbe adható szerek


Amikor az ízületi porckopás olyan fokot ér el, hogy szájon át szedhető gyógyszerekkel már nem lehet kellő mértékben csökkenteni a panaszokat ízületbe fecskendezett (intraarticularis) gyógyszerekkel, gyógyhatású készítményekkel próbálkozhatunk. Ezek két legáltalánosabb fajtája a szteroid injekció ill. az ún. csúszás-fokozó (viscosupplementatio) injekció (SynoCrom).
A kopásos betegségekben az ízületi fájdalmak nagy részét az ott fennálló, és ördögi körként saját magát fenntartó, sőt erősítő gyulladás, gyulladásos faktorok tartják fenn. A non-specifikus gyulladáscsökkentők közül a legerősebbek a szteroid típusúak, melyek a gyulladást leállítva, a fájdalmat gyorsan és nagy hatásfokkal csökkentik. Használatuk a jól ismert mellékhatások miatt azonban még a helyileg, ízületbe adott, lassú felszívódású, depó készítmények esetén is nagy körültekintést igényel, és csak alkalomszerűen, vagy rövid kúra részeként használandó. Mellékhatások az általános immunitás csökkentése mellett vércukorszint emelkedést (ezért cukorbetegeknél csak kivételes esetekben indokolt), vérnyomás emelkedést okozhatnak az injekció beadását követő 2-4 hétig. Hosszútávon a porcépülésre is negatív hatással lehet.
Mindezen súlyos mellékhatások miatt folyt komoly kutatás az ízületbe adható szteroid injekciók kiváltására alkalmas anyagok irányába. Egyszerű példa, amikor a nyikorgó ajtózsanért beolajozzuk s ezzel megszűntetjük a nyikorgást, könnyebben mozog az ajtó is. Ennek mintájára jött az ötlet a mintegy néhány éve kifejlesztett “csúszás-fokozó” anyagokra, melyek már jóval kevesebb mellékhatással rendelkeznek, és a felmérések szerint a csúszás fokozás mellett jó hatásfokkal csökkentik a gyulladást is, ezáltal javítva a kopott ízület funkcióját. Kakas taréjból vagy éppen bakteriális fermentációval állítják elő az alapanyagot, a hyaluronsavat, mely normálisan is az ízületi folyadék alkotójaként ismert.
Az injekciós kezelés alternatívája lehet a műtéti beavatkozásnak, vagy legalábbis időben késleltetheti azt. A szer alacsony mellékhatási mutatója lehetővé teszi, hogy a gyógykezelést 3-5 alkalommal megismételjük akár heti rendszerességgel. Azonnali hatása általában nincsen az injekcióknak, inkább lassabb, de elnyújtottabb fájdalomcsillapító, mozgásfunkció-javító hatással kell számolni.

Mivel az injekciók beadását csak steril körülmények mellett, szakember végezheti, mindenképpen javasolt ortopéd szakorvosi vizsgálatot követően megbeszélni kezelőorvosával a lehetőségeit.

 

Nem szteroid gyulladáscsökkentők

 

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NonSteroidal Anti-Inflammatory Drug, NSAID) világszerte a leggyakrabban használt fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszerek. A nem szteroid gyulladáscsökkentők az úgynevezett prosztaglandin szintézist befolyásolják, mely vegyület kulcsszerepet játszik a gyulladás folyamatában és tüneteiben (bőrpír, duzzanat, fájdalom, melegség és csökkent funkció). A prosztaglandinok azonban nem csak a gyulladásos folyamatok kulcs szereplői, hanem a szervezetben máshol is – esetenként védő funkcióval - jelen vannak. Ebből adódik, hogy pozitív hatásaik mellett mellékhatással is számolni kell. A legjobban a gyomor és bélrendszer szerveiben okoz melleékhatásokat, így étvágytalanság, hányinger, hányás, esetleg rendszeres alkalmazása mellet fekély kialakulásához is vezethet. A helyileg alkalmazott nem szteroid szerek esetenként ugyanolyan hatásosak, mint a szájon át szedhetők, de nagyságrendekkel kevesebb a szisztémás – teljes szervezetre irányuló - mellékhatásuk.
A hagyományos nem-szteroid gyulladáscsökkentők gyomor- és bélrendszeri
mellékhatásainak csökkentése miatt fejlesztették ki a szelektív ciklooxigenáz-
2 enzim gátlókat. A szelektív COX-2 enzim gátlók hatékonysága
a hagyományos nem szteroid gyulladáscsökkentő készítményekkel megegyezik, és kevesebb gyomor, bélrendszeri mellékhatás kíséri alkalmazásukat, de a vesére és a cardiovascularis rendszerre gyakorolt káros mellékhatások változatlanul fennállnak. Ezért ezeket a szereket is megfelelő körültekintéssel kell kezelnünk, és ugyan
úgy kell esetükben is eljárnunk, mint a hagyományos nem szteroid gyulladáscsökkentő készítményeknél, különösen cardiovascularis és vesebetegségben szenvedők esetében.

 

Porcerősítő gyógyszerek

 

Magyarországon félmilliót is elérheti az ízületi kopásos betegségekben szenvedők száma, akikben a porckopás okozta panaszok csökkentése a cél. Sokan próbálkoznak táplálék kiegészítőként ill. gyógyszerként porcerősítő anyagokkal. Ezek két legáltalánosabb hatóanyaga a glükózamin (glucosamine) és a kondroitin-szulfát (chondroitin sulfate).
SynoTabs
A glükózamin természetesen is megtalálható anyag a testben és elősegíti a porc képzést, a porchiányok pótlását. A kondroitin-szulfát szintén természetesen is megtalálható anyag az emberi testben, a porcban, s a porcképződést segíti, annak bontását csökkenti. Általánosan elmondható, hogy ezen készítmények állati eredetűek, gyakran a porcos vázúakból kivont anyagok (pl. cápa).
A cél az lenne, hogy az ezt fogyasztó betegek porckopásos panaszai csökkentjenek, s a porchiányos területeken új porc képződjön. A gyógyszerek, gyógyhatású készítmények már évek óta elérhetőek az európai és az amerikai piacokon, és ismert ezek fájdalom csillapító, gyulladás csökkentő hatása. Néhány éve történt nagyszámú betegen kísérlet, mely a glükózamin porcvédő, sőt talán regeneráló hatását is bizonyította, bár ebben a felállásban a betegek 2 éven keresztül folyamatosan fogyasztották a szert.
Hasonló hatóanyaggal számos gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény is kapható már, bár a tökéletes biztonságot a gyógyszernek minősülő, receptre felírható gyógyszerek képviselik.

Általánosan kúraszerű fogyasztását ajánljuk, 1-2 hónapos kúra, melyet évente 2-4 alkalommal lehet ismételni.

Mielőtt bármely gyógyszer fogyasztásába kezdene érdemes az alábbiakat megfontolni:
• Beszélje meg orvosával, esetleges gyógyszer interakciók, fennálló betegségek, kondíciók miatt (cukorbetegség, terhesség, stb.)
• Ha teheti kevéssé ismert, vagy éppen ismeretlen gyártó termékétől tartózkodjon, mivel az ún. természetgyógyászati szakboltok nem biztosíthatják a gyógyszertárak beszerzési, minőségbiztosítási színvonalát.
• Ne hagyja abba azonnal más, porckopásos panaszaira szedett gyógyszereit, mivel ezen szerek hatása csak késleltetve jelentkezik, és csak kiegészítő hatású, mely olykor csak hónapok után jelentkezik.
• Olvassa el milyen mellékhatásokkal kell számolnia, bármely szokatlan dolog megjelenése esetén keresse fel kezelőorvosát.


Szteroid

 

Szteránvázas, élettanilag fontos, szerves anyagokat tartalmazó vegyület. A szteroidok rosszhírűket az illegálisan használt doppingoknak, erősítő-izomnövelő szereknek, az ilyen szereket szedő sportolók egészségkárosodásáról szóló történeteknek köszönhetik. Tény, hogy nem mellékhatásnélküli szer, de egyes súlyos, krónikus betegségek gyógyításában – például az asztma esetében – nincsenek jobb szerek. A szteroidok gátolják a gyulladást fokozó anyagok képződését, növelik a béta-receptorok érzékenységét. Azért nagyon fontosak az asztma kezelésében, mert a megvastagodott nyálkahártyák krónikus gyulladását, ezzel a rohamok gyakoriságát, illetve a tüneteket jelentősen csökkentik, növelik a fizikai terhelhetőséget, javítják a légzésfunkciót, és kedvezően befolyásolják az asztmás beteg életminőségét. Erős gyulladáscsökkentő szerekről lévén szó, szisztémás, vagyis az egész szervezetre ható kezelés esetén – injekciós vagy tablettás kezeléssel – több mellékhatással is számolni kellett. Ma már ezeket a szereket közvetlenül a légutakba is lehet juttatni a különböző inhalációs technikák segítségével, jelentősen csökkentve a dózist, és a nem kívánatos mellékhatások kockázatát. Az asztma mai kezelésének alapja az inhaláció (belégzés) útján bejuttatott folyamatos gyulladáscsökkentő terápia alkalmazása. Régebben csak a súlyos asztmában, a szisztémás kezelés kiváltására használták, de ma már a betegség enyhébb formájában, megelőző jelleggel is alkalmazzák. A tartós szisztémás szteroid-kezelés lehetséges mellékhatásai (amelyek klinikailag nem bizonyítottak, de biokémiailag felvetődtek, így csak hosszú távú követéses vizsgálatokkal tisztázhatók megnyugtatóan): oszteoporózis, hipertónia, cukorbetegség, fekély (ulcus), súlynövekedés, szürkehályog, izomgyengeség stb.

 

Vázizomzati görcsoldás

 

Reumás vagy idegrendszeri megbetegedésekben a vázizomzatot alkotó harántcsíkolt törzs- és végtagizmok görcsös fájdalma gyakori tünet. Műtétek után is célszerű a harántcsíkolt izomzat feszülésének csökkentése. Mozgásszervi vagy idegi betegség esetén a harántcsíkolt izomzat ellazítása önmagában is csökkentheti a fájdalmat és megkönnyíti a mozgást. Gyakori mellékhatásuk vérnyomásesés, szédülés, hányinger, hasi panaszok. A harántcsíkolt izmok lazítására használatos szerek vénykötelesek, a leggyakrabban alkalmazott szerek: Myderison, Mydeton, Myoflexin, Scutamil-C, Baclofen, Sirdalud, Lioresal.

 

Antibiotikum

 

A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek egyike az antibiotikum. Alexander Fleming felfedezése óta az antibiotikum készítmények nagy változáson mentek át, a legtöbb antibiotikumnak már nincs semmi köze az eredeti penészgombához, amelyekből eleinte a penicillint készítették.
A ma használatos gyógyszerek zömét kémiai módszerekkel állítják elő. Az antibiotikumokat a bakteriális fertőzések kezelésére alkalmazzák.

Hatásai:
Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, illetve gátolják azok szaporodását ennek megfelelően az első csoportba tartozók baktericid tulajdonságúak, a másik kategóriába a bakteriosztatikumok tartoznak.
Nincs olyan antibiotikum, amely minden baktérium ellen hatásos lenne, bár az úgynevezett széles spektrumú antibiotikum igen sokféle baktérium elpusztítására képes.
Rezisztencia:
Néha egy baktériumtörzs ellenállóvá, rezisztenssé válik valamely antibiotikummal szemben, ilyenkor laboratóriumi vizsgálat alapján kell más, hatékony gyógyszert választani.
Kezelés:
A legtöbb antibiotikumkúra minimális ideje 4-5 nap. Az előírt mennyiséget akkor is be kell szedni, ha a tünetek megszűntek, ugyanis abbahagyásukkor rezisztens törzsek alakulhatnak ki. A tünetek ismételt jelentkezésekor – a kórokozók kialakuló rezisztenciája miatt – sokkal nehezebbé válhat a gyógyszeres kezelés.
Veszélyei:
A feleslegesen szedett antibiotikum növelheti a rezisztencia kialakulását, s súlyos betegségeknél komoly problémát okozhat a hatékony gyógyszer megtalálása. Ne használjuk lázcsillapításra, meghűlésre, de a vírusfertőzések leküzdésében sem segít.
Mellékhatások:
Az antibiotikumok gyakori mellékhatása a hányinger, hányás, hasmenés. Leggyakrabban a penicillin és származékai váltanak ki allergiás tüneteket, ami viszkető [kiütés]?t, lázat, ízületi panaszokat, esetleg nehézlégzést okozhat. Széles spektrumú antibiotikumok alkalmazásakor a szervezet saját hasznos baktériumflórája is károsodhat, ennek következménye a szájban, hüvelyben kialakuló gombás fertőzés.

 

Fájdalomcsillapítók

 

Acetilszalicilsav (pl. Aspirinben, Alka-Seltzer N pezsgőtabletta, Kalmopyrin), a meghűléseknél vagy az influenza tüneteinek enyhítésére.
Az acetilszalicilsav egyes termékeknél kiegészül az aszkorbinsavval (pl. Aspro C, Coldrex), a Chinacisalis cum Vitamino C kinin-szulfátot is tartalmaz
Paracetamolum (pl. Saridon, Ben-u-ron, Béres Febrilin, Efferalgan paracetamol, Mexalen végbélképkúp vagy tabletta, Panadol, Paracetamol, Paramax Rapid, Rubophen), a paracetamol és aszkorbinsav és egyéb ható anyagok keveréke a Neo Citrán, ami 14 éves kor felett meghűléses, influenzás tünetekre ajánlott
Ibuprofenum (pl. Advil és Advil Ultra, Algoflex és Algoflex Ultra, Ibumax, Ibuprfen polfa, Nurofen, Spedifen)